Dr. Lévai Piroska: . . . . . . . . . . .. . . .

A pumiról, ezen kistestű magyar terelőkutyáról rengeteget lehetne írni, most mégis a standard általános ismertetőjén kívül a fajta tenyésztésének és tartásának jelenlegi legizgalmasabb és legtöbb vitát kiváltó kérdéseit elemezzük. Valamennyi felvetett téma egyben eligazításul is szolgálhat azok számára, akik a pumit csak könyvekből ismerik és komolyan gondolkoznak azon, hogy egy napon pumit vegyenek maguk mellé társnak. 

A felelős tenyésztés és a felelős kutyaválasztás mellé óhatatlanul is kívánkozik a felelős tájékoztatás.

A pumi nem egyszerű társasági eb, hanem küllemében és jellemében is munkakutya, viselkedésében juhászkutyás és terrieres jelleg keveredik. 

A pumi tenyésztése a magyar pásztorkutyák között a legbonyolultabb. 

A fajta még nem kitenyésztett, egyedein belül nagy szórás található mind viselkedésbelileg, mind küllemileg. Az egyik egyedbe (keményebb, rátartibb pumi) több, a másikba (emberrel, állattal simulékonyabb pumi) kevesebb terrier vér keveredhetett. A gyakoribb küllemi hibák (álló fülek) a mudival, (gyapjas, filcesedő szőr, lógó fülek, szorosan kunkorodó farok) a pulival való régebbi fajtakeveredésre utal. 

A pumi tenyésztői számára nagy kihívást kell, hogy jelentsen a cél, hogy képesek legyenek a pumit puminak megőrizni, illetve nemesíteni úgy, hogy a fajta kialakulásában résztvevő egyetlen más fajta (terrier, puli, mudi) se nyomja rá a bélyegét a kelleténél jobban. 

A pumi a fajták közti ilyen „határmezsgyés” elhelyeződése állítja fel a leckét a tenyésztőknek, mert a legtöbb pumiban általában valamelyik, az előzőekben említett „szomszéd” fajta jellegzetességei valamilyen szinten jobban előtűnnek. A tenyésztés során nagyon oda kell figyelni arra, hogy ugyanazon „szomszéd” fajta jellegzetességeit mutató egyedeket ne párosítsunk össze, mert azzal eltávolodunk a pumi eredeti, kívánatos típusától. 

Viselkedés birtokon belül

A pumi alapvetően egygazdás kutya, ami azt jelenti, hogy gazdájának különösen nagy figyelmet szentel, annak akaratát feltétlen elfogadja, istenként szereti és tiszteli. A gazda családtagjait azonban rangsorolja mégpedig a saját szemszögéből, és szófogadása egyenes arányban áll azzal, hogy az illető személy hol helyezkedik el abban a rangsorban.  Ez a fajta viselkedésmód leginkább a kan pumikra jellemző, és azok közül is legfőképpen azokra, akikkel nem foglalkoztak eleget - vagy nem a megfelelő módon - kölyökkorukban, s a szocializációjuk sérült. Rendszeres és következetes kölyök- ill. fiatal kori tanítgatással elérhető, hogy a siheder kan pumiból is valamennyi családtagnak szót fogadó kutya váljon. Neveletlen pumi kanok „főnökösködése” a másod-, és harmadrendű családtagokkal szemben a szófogadatlanságban ki is merül. Harapósság a családtagok irányába szerencsére nem jellemző erre a fajtára.

Szuka kutyák sokkal kedveskedőbbek, simulékonyabbak, dominanciára való törekvésük sem kifejezett, mint a kanoknál. 

A négylábú társállatok között azonban a pumi egyértelmű főnöknek gondolja magát, légyen az pumi szuka vagy kan. Éppen ezért nagy bonyodalomnak néz elébe az a család, aki azonos nemű másik kutyához szándékozik pumit venni. A kölyök kan pumi még édesen játszhat a család felnőtt kan kutyájával, de mihelyt ivaréretté válik, megkezdődik a háborúskodás. Kitör a pumiból a terrierekre jellemző kekec, rátarti vér, és nem fogja abbahagyni a másik kan piszkálást. Ez a fajta viselkedésmód a szukákra is jellemző másik szukával szemben. Ez alól kivétel lehet, hogy a pumi anyák gyakorta békében élnek saját lányukkal (amennyiben az utód elfogadja anyja dominanciáját). Pumi apák viszont nincsenek tekintettel fiaikra, köztük szűnni nem akaró, sebesülésekkel teli állóháború alakulhat ki. Ez a fajta alázatot nem ismerő viselkedésmód nélkülözhetetlen a pumi eredeti munkájánál, a marhacsorda vagy konda terelésénél. „Ha egyszer rám bízták a csordát, vagy a nyájat akkor itt én vagyok az úr”… gondolta ezt a pumi régen, és gondolja ezt ma is. A pumi nem változott e tekintetben, csak a nyája csappant meg, illetve alakult át kissé. Főnökségre hajtó törekvését eredete magyarázza. Tehát pumi csak ellenkező ivarú, vagy ivartalanított kutya mellé javasolható társnak!  Egy pumi kan meghatóan gyöngéd tud lenni bármilyen fajtájú szuka társához, a pumi szukák pedig bájosan kacérok kan ivarú társukkal. És ami a fő, egy életen át tartó teljes békességben. 

Viselkedés birtokon kívül

Míg a pumi birtokon belüli magatartását zömmel a viselkedés öröklött jegyei szabják meg, addig a birtokon kívüli viselkedés milyenségében a szocializációnak, tanításnak is legalább akkora – ha nem több – szerepe van. Mit is jelent ez a puminál?

Azt, hogy a leendő tulajdonosoknak már előre kell eldönteniük, hogy társasági életre alkalmas, civilizált kis városlakót akarnak-e nevelni kölyök pumijukból, vagy pedig nincs több igényük annál, mint hogy egy vidám, csupaszív, otthoni játékra vagy házőrzésre mindig kész udvari négylábújuk legyen.

Rendkívül fontos, hogy ebben a kérdésben idejekorán döntsön a család! A pumi öröklött viselkedésformája miatt, ha nem szoktatják már pici kölyökkorától otthonán kívül idegen emberekhez, tárgyakhoz, közlekedéshez stb., akkor hetek, hónapok alatt aszociálissá válik olyan szinten, hogy utcára, idegen környezetbe kikerülve félős lesz és lehetetlenné válik a vele való séta, utazás. Ugyanaz a pumi persze otthonába, udvarába visszakerülve a szokott magabiztos formáját mutatja és továbbra is megbízható jelző kutya. De akkortól már kizárólag csak a saját portáján érzi jól magát és lelkileg összetörik, ha onnan ismételten ki akarnák vinni. Tehát, ha valaki azt szeretné, hogy pumija jól érezze magát utcai környezetben, ne féljen az idegenektől és ne is támadja őket, valamint megbízható társasági kutya legyen, akkor már zsenge korától rendszeresen ki kell vinni a pumit az utcára, lehetőséget kell neki adni, hogy megismerkedhessen idegen emberekkel és barátságos kutyákkal. Hagyni kell, hogy minél több járókelő simogassa meg a kis pumit. Ha van is autója a családnak, a jó szocializáció kedvéért feltétlenül szálljanak fel időnként autóbuszra és villamosra a kölyökkel egy pár megálló erejéig. Minél rendszeresebben minél többféle külső inger éri a kölyök és növendék pumit életének első 6-8 hónapja alatt, annál inkább várhatjuk, hogy felnőttként nem találkozik majd olyan helyzettel, ami félelmet vagy agressziót váltana ki belőle. A szocializáció tehát nem más a kölyök pumi számára, mint út az egészséges és kiegyensúlyozott önbizalom felé. A kutyaiskolák kutyaóvodái ehhez a szocializálási feladatokhoz nyújtanak elméleti és gyakorlati segítséget.

Szépreményű pumi esetében nem lehet elégszer ismételni: nem lehet elég hamar elkezdeni a tanítását. Viszont a fáradságos kölyöknevelés meghozza gyümölcsét: a tanítvány életének további 10-15 évében hű és problémamentes társa lesz gazdájának, olyan kutya, aki a lehető legkisebb „lekötöttséget” jelenti, egyszerűen azért, mert a kulturáltan viselkedő pumit nagyon sok helyre magával viheti. 

Az érem másik oldaláról nézve pedig, annál boldogabb egy pumi, minél több időt tölthet gazdája társaságában! 

A pumi szőre, szőrápolása

Napjainkban ez az egyik legtöbbször feltett kérdés pumis berkekben: mit csináljak a kutyám szőrével? A pumi fajta heterogenitása leginkább talán a szőrzetben nyilvánul meg. A szőrzet ápolása tehát attól függ, hogy az adott puminak milyen jellegű szőre van. 

A típusos szőrzetű felnőtt puminak - mindenféle kozmetika nélkül - kemény tapintatú, tincses, göndör, a kéz érintésére rugalmas, nem filcesedő szőrzete van.  A pulival ellentétben a szeme minden esetben látható a puminak és a fül is elkülöníthető a fejtől, a fül mozgása szembetűnő. A tavaszi és őszi vedlési időszakban a tincsek leszakadnak, helyüket 1-2 cm-es új szőr foglalja el. A vedlés a különböző testtájakon nem egy időben megy végbe, és emiatt nem túl épületes látvány az éppen vedlő pumi. Az ilyen szőrtípus szőrápolására a szőrzet trimmelése (kopasztása) az ideális művelet. Az elhalt szőrtincsek ujjal vagy trimmelőkés segítségével végzett kitépése a természetes vedlési folyamatot gyorsítja fel. Az újonnan növekedő szőr színes fedőszőrei megtartják keménységüket, egészségesen csillogók lesznek, és a puhább aljszőrzet sem fog túlburjánzani. A megfelelő időben végzett trimmelés fájdalmatlan művelet. Vedlési időszakon kívül a szőrzet havonkénti átfésülésével eleget tesz a gazdi a szőrápolás igényének.  Az a kölyök pumi, akinek várhatóan ilyen típusos szőre lesz, az 7-8 hetes korában megkezdi a kölyökszőr elhullatását és 4-5 hónapos koráig rövid, sprőd szőrű, nyurgalábú, légies, idétlenül-bájosan nagy fülű, esendő kutyácskának néz ki. Ilyen kölyökért viszont csak szakértő ember nyúl, vagy akinek „megesik a szíve” a pumikán. Nyereségre termelő pumi tenyésztőnek kész katasztrófa egy ilyen alom. 

A pulis szőrjelleggel „küszködő” puminak van a legtöbb gond a szőrével felnőtt korban. Mert míg az igazi pulinak a hosszú loncsos szőre zsinórokba, szalagokba áll össze, ami alatt a bőr levegőzik, addig a gyapjas, hosszú szőrű puminak - mindenféle kozmetika nélkül - a nagytömegű szőrzet több tenyérnyi filcpáncéllá alakul át, melytől a kutya nem tud magától megszabadulni. Az ilyen szőrtípusú pumi szőrápolása rendszeres feladatot jelent a gazdának, illetve kutyakozmetikusának.  Rendszeres hetenkénti kifésülés, negyedévente nyírás szükséges ahhoz, hogy az ilyen szőrű pumi puminak is nézzen ki. A csapda ott van elásva, hogy sok esetben a gazdáknak, gazdajelölteknek fogalmuk sincs arról, hogy egy-egy pumi szőrével adott esetben mennyit kellhet bajlódni, illetve, hogy a szükségessé váló kutyakozmetika mennyi pénzt húz ki rendszeresen a családi kasszából. Itt lehet visszakanyarodni ahhoz a megállapításhoz, hogy a pumi ma még egy heterogén, kitenyésztetlen fajta. Kölyök pumi választásakor tehát a szülők szőrének vizsgálata is lehet egy szempont. Az ilyen szőrtípusba tartozó kölyök pumi teljes kölyök és növendék korát komolyabb vedlés nélkül éli át, ami azt jelenti, hogy a még el nem kelt és a tenyésztő udvarában szaladgáló 4-5 hónapos kiskutya is édes, tömzsi, guruló, kifejezetten maciszerű kölyök, aki lehet, hogy már át is esett az első pumi fazont adó nyíráson, de akire a laikus vevő nem tud nemet mondani. 

Manapság már egyre kevesebb durva, gyérebb szőrű pumit látni. Sajnálatos ez a tény, mert tenyésztésbe vonásukkal javítani lehetne a gyakori gyapjas, hosszú szőrön. Az ilyen szőrtípusú pumik nem olyan tetszetősek, mint bundásabb társaik, ezáltal nem is olyan jól eladhatók…  a juhászok, gazdák azok, akik ezeket a kevesebb szőrű pumikat igazán megbecsülik ma még. Az ok? Csakis a praktikusság. A keményebb, durvább, gyérebb szőrzetbe kevesebb bogáncs ragad bele, így a puminak több ideje marad a nyájjal foglalkozni, szemben, ha bogáncsos bundájából kellene az őt szúró gazokat állandóan kirágnia, kitépkednie. 

E három ismertetett szőrtípus az ideális és a két véglet. Egy-egy adott pumiról el lehet dönteni, hogy szőrzete melyik szőrtípusba tartozik, illetve leggyakrabban, hogy mely szőrtípusok közti átmeneti forma az övé. Az átmeneti formákban is állhat a szőrzete közelebb az egyik szőrtípushoz és távolabb a másikétól, ugyanez vonatkozik a kölyökszőr megítélésére is.

Az ápolás eldöntésében is az lesz majd a mérvadó, de alapelvként írható, hogy amely testtájékon a szőr trimmelhetővé érik ott trimmeljünk, a megmaradó helyeken marad a nyírás.

Aki időt és energiát, és esetenként pénzt fordít pumija szőrápolására az a fentebb leírt ápolási formákat választhatja.  Viszont manapság még csak a pumik városban élő kisebbik részének van szerencséje, hogy ápolt bundában mutatkozzon a nagyvilág színe előtt. A pumik többsége falusi kutya, gazdáiknak esze ágába se jut, hogy a kutyát fésülgessék, a trimmelésről nem is beszélve. Tavasszal, birkanyírás idején viszont nagyon jót tesznek a pumival, ha lenyírják, mindegy, hogy ollóval vagy nyírógéppel. Tisztább, és ezáltal egészségesebb lesz a pumi. Némely kutyakozmetikus nem hajlandó a gyapjas, filces bundájú pumit kifésülni és formára nyírni. Több órás macera lenne az a kutyának való igaz. Ha nyírógéppel tolják le a bundát, hagyjanak egy centis szőrt a pumin, majd dolgozzák át azt a rövid szőrt testszerte sűrű fogú trimmelőkéssel. Hasonló hatása lesz, mintha eleve csak trimmelték volna a pumit.

A pumik szőrzete életkorukkal is változik, helyes szőrápolással a típusos irányba, tehát keményedik. 

A kiállítási kutyák kozmetikája egy külön tudomány, amit a hagyományosan nyírós fajták tartói évtizedek (századok?) óta művelnek sikerrel világszerte. Az elmúlt években sajnos a pumi fajta is beleesett ebbe a nem nekik kiásott gödörbe… 

Kiállításon minden kutyát tisztán és a fajtájának megfelelő kondícióban, szőrkondícióban kell és illik bemutatni. A pumi fürdetése, a fejen és a faron levő egyes túlnőtt szőrtincsek lenyisszantása, magyarul a szőrzet kiigazítása beletartozik minden kiállítási pumi kozmetikájába. 

A kiállítási ringdresszúra a felvezetőre nézve nem más, mint annak megtanulása, hogyan állítsa be a kutyát, úgy, hogy a legkevesebb anatómiai hibája látszódjon. Profi szinten ez már nem más, mint a bíró, a kutyakozmetikus és a felvezető egymással való versengése: a kutyakozmetikus és a felvezető igyekszik elfedni a hibáit a kutyának, a bíró pedig igyekszik minél több elfedett, elrejtett hibát felfedezni. Ez a játék azért tarthat már oly rég óta, mert nem mindig a bíró nyer. És ebbe a játékba tartozik az eredetileg nem nyírós fajta (pl. pumi) agresszív kiállítási szőrkozmetikája. Amikor olyanra nyírják az eredetileg hibás, gyapjas, hosszú szőrű pumit, amilyen az a nagykönyvben meg van írva…, sőt még olyanabbá.  Tulajdonképpen ez sem lenne tragédia, ha a másik játékos térfélen a bíró a szőrzet tüzetes vizsgálata után a szőr alá is benézne és látná, de legalább kitapogatná a bírálat közben a pumi testtájait, és az alapján ítélné meg a pumi anatómiáját, arányosságát. Manapság azonban gyakorta a csomagolást nyeretik és nem az anyagot. A pumi sem kivétel.

A pumi egészsége

A pumi hosszú életű, egészséges kutya. Ez nem utolsó szempont, különösen, ha gyermek is van a családban. Meghatározó lehet egy ember életében, fejlődésében, ha gyermekkorában hűséges kutya pajtása is volt. Azonban csak és kizárólag a gyerek kedvéért ne szerezzen be a család kutyát, „még egy pumit” se! Mert amennyire olcsó egy pumi-termetű kutya tartása és etetése, a pumi lelki igénye annál nagyobb. Ha a szülők elzárkóznának attól, hogy pusztán maguknak pumit vegyenek, akkor ne tegyék meg azt a gyerek éppen fellángoló kedvéért se! A lelkileg elhanyagolt, unatkozó pumiból válik az állandóan ugató, elcsavargó eb. A lelki egészségesség tehát a pumi foglalkoztatottságán múlik.

A testi egészségességet és a 10-15 év elvárható élettartamot a pumik öröklötten hordozzák magukban. És ez szerencsére jellemző a pumik zömére. Van azonban néhány örökölhető bajuk is a pumiknak, melyek gyakoriságát következetes tenyésztési szelekcióval lehet csak csökkenteni. Leggyakrabban a csípőízületi diszplázia fordul elő a pumiknál, mint öröklött betegség. A betegség kiküszöbölése a tenyésztők feladata, a vevőnek annyi a dolga, hogy körültekintően, egészséges csípőjű, FDB-számos szülőktől vásároljon pumi kölyköt. Ezzel többszörösen is jót tesz, egyrészt a pumi fajtával, mert igényességével előrehatólag serkenti a diszpláziamentes, egészséges pumik tenyésztését, másrészt saját magára nézve is, azáltal, hogy megnyugvást érezhet, hogy körültekintően járt el kiskutyája beszerzésekor. Minél több FDB-számos őst talál a kölyök törzskönyvén, annál kisebb a lehetősége annak, hogy komoly tüneteket adó diszplázia előforduljon a későbbiekben. Az FDB-számos kutyák listája minden fajtára vonatkozólag a www.fdb.hu honlapon olvasható.

Sokszor halljuk, olvassuk mostanság: hungarikumok…  Igen, a pumi is egy hungarikum. Nekünk magyaroknak kellene példamutatóan tartani, tenyészteni és bemutatni ezt a kutyafajtát, tükröt tartani a világ pumikedvelői felé. Azonban remélhetőleg jó ideig még nem lesz divatkutya a pumiból, mert annak - mint minden tömeggyártásnak ez idáig áldozatul esett fajta - csak kárát vallaná. Célokat, terveket szőni ma még csak arra volna szabad, hogy e kis populációjú és jelenleg még nagyon heterogén fajtát sikerüljön egyszer kitenyésztett, konszolidált fajtává nemesíteni – de úgy, hogy megmaradjon puminak!

A Pumi Klub vezetősége szívesen áll bármilyen, a pumival kapcsolatos olvasói kérdések elé. Küllemi és tenyésztési témában Antal Ferenchez, a klub tenyésztési vezetőjéhez fordulhatnak, tel.: 20/355-8615. Kiképzési és nevelési témában Kontor Ákoshoz tel.: 20/224-1854.
A Klub most induló honlapja: www.pumiklub.hu
 
 

FAJTAJEGYEK

56. sz. FCI standard PUMI 2003

Származása: Magyarország
Felhasználása: Terelõ pásztorterrier. Kiválóan alkalmas a nagyobb állatok terelésére is. Jó szimatú. Házőrzésre, dúvad és rágcsáló irtására igen bevált. A luxustartást is jól bírja. Nagy mozgásigényű kitűnő kísérő és sport kutya.
FCI besorolása: I. fajtacsoport Őrző és terelőkutyák. Juhász és pásztorkutyák (a svájci havasi kutyák kivételével). 1. szekció Juhászkutyák. Munkavizsgára nem kötelezett fajta. 

Rövid történeti áttekintés: A XVII - XVIII. Században Magyarországon alakult ki az ősi puli, valamint az országba bekerült német és francia terrier jellegû terelő ebek kereszteződése folytán. A XX. század eleje óta önálló kutyafajtaként jegyzik. 

Általános megjelenés: Középnagy testű, nagyon élénk vérmérsékletű, bohókás megjelenésű, terrier jellegű pásztorkutya. A terrier jelleget leghatározottabban a feje mutatja: az arcorri része megnyúlt, füle felálló, melynek 
felső egyharmada előre bicsaklik. Törzse és a végtagok oldalról négyzetes formát mutatnak. Nyaktartása a közepesnél magasabb, állandóan figyelő jellegû. Szőrzete középhosszú, göndör, vagy hullámos, tincsekbe rendeződő. Több színben elõfordul, de mindig egyöntetű kell, hogy legyen.

Fontos méretarányok:
Testhossz / Marmagasság: 1/1
Mellkasmélység / marmagasság: 45-50/100
Mellszélesség / marmagasság: 30-33/100
A nyak hossza megegyezik a fej hosszával, és a marmagasság 45 %-át teszi ki. 
Az orr hossza a fejhossz 45-50 %-a.

Viselkedés és jellem:
Nyughatatlan vérmérsékletű, nagy munkakedvvel megáldott, rendkívül élénk terelő eb. Vakmerően bátor, az idegenekkel szemben bizalmatlan. Értelmessége, élénksége, véleményalkotó és -nyilvánító képessége, rámenős természete miatt mindig magára vonja a figyelmet. Elég hangos fajta. Egész megjelenése tettrekészséget és hatalmas temperarumot sugároz. Állása, figyelő magatartása mindig tevékenykedő testtartást mutat. Félénkség, vagy flegma viselkedés - fajtaidegen tulajdonság. 

TESTFELÉPÍTÉS

1. Fej
Megnyúlt, viszonylag keskeny. Alakjára a megnyúlt arcorri rész nyomja rá a bélyegét. 
Agykoponya:
Koponya: A fejtető közepesen széles és domború. A homlok hosszú, kevésbé domborodó, oldalról lapos. A szemboltívek mérsékelten fejlettek. 
Stop: A stopvonal alig érzékelhető. A homlok síkja a szemboltívek között szinte egyenes vonalban folytatódik az orrhátra. 
Arckoponya:
Orrtükör: Keskeny, egyenes metszésű, valamennyi színváltozatnál fekete.
Fang: Az orrhát egyenes. Az arcorri rész megnyúlt, és elkeskenyedő, de nem hegyes.
Ajkak: Feszesen simulnak a fogsorhoz, sötéten pigmentáltak.
Állkapocs/Fogak: Az állkapocs erős. Fogazata szabályos, ollós záródású, teljes. Fogai fejlettek, erősek, fehérek. 
Pofa: Jól izmolt.
Szemek: Közepes nagyságúak, ovális alakúak, kissé ferde metszésűek, élénk, értelmes kifejezésűek, sötétbarna színûek, közepes távolságra helyezkednek el egymástól. A szemhéjszél feszesen zárt, jól pigmentált.
Fülek: Magasan tűzöttek, felállóak. A fül csúcsa felső harmadában határozottan előre és kissé oldalt bicsaklik. Közepes méret�űek, arányosak, formája fordított V- alakú. 

2. Nyak

Középhosszú, kissé ívelt, jól izmolt; a közepesnél magasabb illesztésű, a vízszintessel 55 fokos szöget zár be. A nyak bőre feszes, száraz, ránctalan. 

3. Törzs

A törzs hossza azonos a marmagassággal - négyzetes felépítésű. Csontozata finom és szikár. Izomzata jól fejlett, nem terjedelmes, különösen feszes és szívós. Arányos, harmonikus megjelenés mellett rendkívül szikár fajta. 
Felső vonal: Egyenes
Mar: Határozottan kiemelkedik, hosszú, és hátrafelé lejt.
Hát: Rövid, egyenes és feszes.
Ágyék: Rövid, feszes kötésű, szintén egyenes.
Far: Rövid, enyhén csapott, közepesen széles.
Mellkas: Szügye egyenes síkú, nem domborodó, nem széles, inkább mély. Bordázata nem dongás, inkább lapos. Mellkasa mély és hosszú, jó íveltség esetén a könyök magasságáig húzódik.
Has: Feszes, hátrafelé felhúzott.
Alsó vonal: Kifejezetten előremélyülő.

4. Farok

Magasan tűzött, határozottan felfelé induló, a far fölött élére állított kör alakot képezve a kereszttájékra kunkorodik. A farok koronaszőrzete 7-12 cm hosszú, szálkás jellegű, dús, szerteálló, kevés aljszőrzetet tartalmaz. A kurta farok, és a farkcsonkítás nem megengedett. 

5. Végtagok 

Elülső rész:
Az elülső végtagok a szügy síkjából kiindulva függőlegesen támasztják alá a törzset. A két végtag oszlopos, párhuzamos, nem túl széles állású.
Lapocka, váll: A lapocka hosszú és meredek. Dőésszöge a vízszinteshez viszonyítva 55 fok. A vállbúbok a szügy síkjából nem domborodnak ki. 
Felkar: Rövid, jól izmolt. A lapocka és a felkar által bezárt szög 100-110 fok.
Könyök: Szorosan a testhez záródó.
Alkar: Hosszú, szikár.
Elülső lábközép: Meredek.
Elülső mancsok: Szorosan zártak, boltozatosak - macskamancsok. A talppárna rugalmas. A karmok erősek, feketék vagy palaszürkék. 
Hátulsó rész:
Általános: A hátulsó végtagok nagyon erősek. Oldalról nézve hátraállítottak. Hátulról nézve a végtagok párhuzamosak, egyenesek, nem túl szők, és nem túl széles állásúak.
Comb:. Izmos, hosszú, hátraállított.
Térd: Az elülső végtag könyökével egy vonalban helyezkedik el.
Lábszár: Izmos, hosszú.
Csánk: Szikár, és élesen kirajzolódik. A csánkízület a vízszintessel 45 fokos szöget zár be.
Hátulsó lábtő: Rövid, meredek, szikár.
Hátulsó mancsok: Elülsőkkel azonosak. Fattyúujjak nem kívánatosak, eltávolítandók. 

6. Mozgás

Járása igen élénk, temperamentumos. Lépése rövid, nagy energiájú, mozgása "pattogó", dinamikus. Hetykén, büszkén jár. Ügetése könnyed, harmonikus; hátulsó végtagjait pontosan a mellsők nyomába helyezi. Vágtája böködõ szökdécselés, nagyon gyors, és fordulatos.

7. Bőr

Ránctalan, feszes, erősen pigmentált. A szabad bőrfelületek palaszürkék, vagy feketék.

8. Szőrzet

Tincseket képező göndör, vagy hullámos, sohasem sima, és sohasem zsinóros. Átlagban 4-7 cm hosszú, kisebb-nagyobb tincsekbe rendeződő, rugalmas, bozontos és sűrű. Erõteljes, de nem durva, szálkás jellegű felszőrökből és puha aljszőrökből tevõdik össze.
A füleken dús, szerteálló, szálkás koronaszőr van. A szem és az arcorri rész szabadon kivehető. A szőrzet kívánatos felkészítési formája a kézi trimmelés. A fejen és a végtagon ollóval történő igazítások lehetségesek. A teljes szőrzet nyírása nem kívánatos.
Szín: 
- A szürke különböző árnyalatai /a születéskor általában fekete, idővel kiszürkül/
- Fekete
- Fakó: vörös, sárga krém alapszínek /a fekete, vagy szürke árnyékoltság és a kifejezett maszk kívánatos/
A szőrszín mindig fedett, egyöntető legyen. A csokoládébarna szín, tarkázottság, minden összefüggő, élesen elkülönülő színrajzolat /pl. cser jegyek, nyergesség/ kizáró ok. 5 cm-nél kisebb átmérőjű fehér mellfolt és a lábujjakon fehér tűzés nem hiba.

9. Méretek

Marmagasság:
Kanok: 41-47 cm, ideális nagyság: 43-45 cm
Szukák: 38-44 cm, ideális nagyság: 40-42 cm
Testsúly:
Kanok: 10-15 kg, ideális testsúly: 12-13 kg
Szukák: 8-13 kg, ideális testsúly: 10-11 kg

10. Hibák

Az előbb említett pontoktól való minden eltérés hibának tekintendő, amely értékelésének pontos arányban kell állnia az eltérés fokával.

11. Kizáró hibák

- Kerek, puliszerű fej. A fej 40%-ánál rövidebb arcorri rész.
- Erős, kifejezett stop.
- Kettőnél több P1-es, és minden más fog hiánya.
- Előre és hátraharapás, keresztharapás.
- Egyenesen felálló, tövéből lógó, vagy felemás fülek.
- Rövid, sima szőrzet. Hosszú, erőteljesen nemezesedő, vagy nyílt, szerkezet nélküli szőrzet. 
- Színhibák.
- A standard leírásban rögzített, előírástól eltérő méret.Utólagos megjegyzés: A kanoknak két, teljes egészében a herezacskóban elhelyezkedő, szemmel láthatóan normálisan fejlett herével kell rendelkezniük.